Egykor mámorom,azt hittem, álmodom.Visszatalált.Két szeme rám tekint.Jajj de jó! Már megintViktort kiált.Színesbb a világom,Csak őt imádom.Ó jajj Neked!
Nincsen már keserűálmom, csak gyönyörűéneked.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden regénnyel,avagy rímtörténetek a tollamból.
Verseményes kert
Utolsó kommentek