Az utcán állok, s nézek: szíve szakadt emberek,Megviselt arcukon ülnek aprópici rejtjelek.A bottal járó néni fejlehajtva andalog,A párjára már odaát vigyáznak az angyalok.Elsuhan egy gördeszkás komoran de délcegen,Vállát nem csak…
Ki itt belépsz, hagyj fel minden regénnyel,avagy rímtörténetek a tollamból.
Verseményes kert
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
Utolsó kommentek